Zöldtető

Zöldtetőnek nevezzük azokat a növényzettel borított födémeket, ahol a kertészeti és a szigetelési rétegek szerves egységet alkotnak. Telepítésükhöz építési engedély szükséges.

Típusai

Extenzív zöldtető

Az extenzív tetők rétegvastagsága 5-10 cm, a kialakított utakon és tipegőkön kívül emberi tartózkodásra nem alkalmas. Itt a cél hangulatosabbá, természetközelivé varázsolni a lakóhelyünket.

Green Roof at Walter Reed CC
Extenzív zöldtetők – fotó: Arlington County, Flickr

Olyan növényeket kell telepíteni, amelyek nem igényelnek különösebb ápolást, jól tűrik a szárazságot és ellenállók. Főleg varjúhájfélék vagy pozsgás növényfajok jöhetnek számításba. Gondozást csak az ültetés évében igényelnek, ilyenkor a begyökeresedésig öntözni, illetve a teljes talajfelszín borításáig gyomlálni kell. Ezután már csak rendkívüli szárazság esetén érdemes locsolni. A zöldtetők vékony, növényekkel benőtt talajrétege az eróziós hatásoknak ellenáll.

Intenzív zöldtető

Intenzív zöldtetők esetén – amelyeket tetőkerteknek is nevezünk – a rétegvastagság minimum 30 cm. A rétegvastagság mélységét az határozza meg, hogy a tető mennyire terhelhető statikailag. Itt majdnem minden dísz- és haszonnövény ültethető, így szinte korlátozás nélkül telepíthetünk évelőket, fűféléket, 1-1,5 m mély talaj esetén akár már kisebb fákat is. Mivel azonban a tetőn nagyobb a hőingadozás, az UV-sugárzás, a por- és levegőszennyeződés, illetve a szélterhelés, ezért ellenálló fajtákat érdemes telepíteni.

Kaiser Center Roof Garden
Az oaklandi Kaiser Center intenzív zöldtetője – fotó: jdnx, Flickr

Az intenzív kertek emberi tartózkodásra, pihenésre alkalmasak, a nagyobb terhelhetőség miatt tervezhetünk nagyméretű virágedényeket, tavakat, gyerekjátszókat, padokat. Csak 10° lejtés alatt alakíthatunk ki, mert a jelentős rétegvastagság miatt fokozottan fennáll az erózió veszélye. Ellentétben az extenzív kertekkel, rendszeres ápolást és öntözést, tápanyag-utánpótlást, és gyomtalanítást igényelnek. A tetőkertek vastag talajrétegét a lemosódás ellen külön szerkezetekkel kell megvédeni.

Feltételek

Először azt kell eldönteni, hogy extenzív vagy intenzív kertet kívánunk-e telepíteni, és hogy újépítésű vagy már régi tetőre akarunk zöldtetőt helyezni. Hiszen az intenzív kert nagyobb többletterhet jelent a lapostetőnek, ezért meg kell győződnünk arról, hogy mekkora rétegvastagságot bír el, valamint, hogy mekkora a felület lejtése.

Rendszeres tartózkodásra nem alkalmas természetes zöldtetőt 0-25° lejtésszögű tetőn, míg állandó tartózkodásra is használható tetőkertet csak közel sík (1,5-5% lejtésű) tetőszerkezeten tudunk kialakítani. A zöldtetők súlya négyzetméterenként 0,5-2,0 kN között mozog, míg a tetőkertek súlya jóval nagyobb, 2,5-15 kN/nm.

Költségek

Egy zöldtető megépítése annyira speciális és egyedi feladat, hogy nem könnyű meghatározni az árakat. Átlagban azonban akár régi, akár újépítésű társasházról van szó, az extenzív zöldtető négyzetmétere komplexen, mindent beleszámítva nagyjából 10-15 ezer forintba kerül. Ebből körülbelül minimum 4-5 ezer forint/nm a szigetelési munka, míg a kertépítés minimum 5-6 ezer forint/nm. Családi házak esetén is hasonló árakkal találkozhatunk, itt talán az anyagmozgatás fajlagos költsége drágább.

Az intenzív kert költségének nincs felső határa, hiszen szinte bármit telepíthetünk: játszóteret, golfpályát vagy akár teniszpályát is. Itt az árak 15 ezer forint/nm-nél – szigeteléssel 20 ezer Ft/nm – kezdődnek.

Szigetelés

Csak jó állapotban lévő, gyökérálló vízszigetelésre szabad kertet telepíteni, hiszen a növényzetnek vegyi károsító hatása van, gyökérsavak keletkeznek, illetve a gyökérzet nyomhatja az alatta levőszigetelési rétegeket. A német szabvány szerint a kertépítést megelőzően egy négy éves gyökérállósági vizsgálatot kell végezni a tetőn. Ennek során egy kis mintaterületen vizsgálják a vegetációt, ide többnyire tarackot ültetnek be, ami az egyik legerősebb gyökérzettel rendelkezik. Ha minden rendben, akkor gyökérállóvá minősítik a vízszigetelést.

Ha a ház tetőszigetelése nem gyökérálló (ami nagyon valószínű, hiszen annak idején nem ilyen célra szigetelték a lapostetőket), akkor vagy egy új gyökérálló záróréteget kell felhordani, vagy gondoskodni kell egy külön védőrétegről. A kertépítés előtt közvetlenül pedig 48-72 óráig el kell árasztani a tetőt, hogy víznyomás alatt is megfelel-e a követelményeknek.

A tetőket többnyire gyökérálló, 1 mm-nél vastagabb, kétrétegű bitumenes vagy PVC-vízszigeteléssel látják el. Előbbi előnye, hogy a födémre hegesztett bitumenes lemez sérülésekor a beázás a sérülés helyén keletkezik, míg a PVC-s szigetelésnél a sérülés helyétől távolabb, a födém mélypontján jelentkezik a beázás. A bitumenes szigetelések közül gyökérállóak a rézfólia betétes lemezek, ahol a gyökérsav és a fémrészecske által kiváltott elektromosság téríti el a gyökércsúcsot.

Egyenes és fordított rétegrendű szigetelés

A tetőszigetelések lehetnek egyenes vagy fordított rétegrendűek. Az egyenes rétegrendűnél a hőszigetelés a vízszigetelés alatt helyezkedik el, míg a fordított rétegrendűnél a vízszigetelés felett helyezkedik el a speciális hőszigetelés.


Zöldtetők rétegei (egyenes rétegrend) – 12. Vegetáció 11. Ültető közeg 10. Szűrő-védő réteg 9. Szivárgó,- drén réteg 8. Gyökérvédő réteg (ha a vízszigetelés nem gyökérálló) 7. Vízszigetelés 6. Elválasztó-védő réteg 5. Hőszigetelés 4. Párazáró réteg 3. Lejtést adó réteg 2. Teherhordó szerkezet 1. Felületkiegyenlítő és felületképző réteg (forrás: zöldtetoguru.hu)

Mivel manapság előtérbe került az energiatakarékosság, ezért a kertépítés előtt érdemes kiegészítő hőszigeteléssel ellátni a tetőt. Vagy a meglévő vízszigetelésre kerül a kiegészítő hőszigetelés és erre egy új, gyökérálló vízszigetelést teszünk; vagy a meglévő vízszigetelés eredeti felületét feljavítjuk, és ennek a tetejére helyezünk fel a hőszigetelő tulajdonsággal rendelkező ún. extrudált polisztirol habot, amely nem képes vizet felvenni.

Fordított rétegrendű szigeteléseknél, ahol biztosítani kell a födém átszellőzését, extenzív zöldtető építésekor a legmegfelelőbb és legolcsóbb az úgynevezett egyrétegű extenzív zöldtető. Az ültetőközeg 4 % szerves anyagtartalmú ún. szubsztrát, amely önmagában betölti a termesztő közeg és a szivárgó réteg (drén) szerepét is, valamint biztosítja az akadálytalan páradiffúziót.

Tetőkerteknél a legcélszerűbb az egyenes rétegrendű bitumenes szigetelés. A vastagabb, nagyobb földtömeget gépi földmozgatással lehet a helyére tenni, ezért a nagyobb keréknyomásnak csak az erősebb bitumenes szigetelés tud biztonsággal ellenállni. A fordított rétegrendű intenzív tetőkertnél a hőszigetelés alá bejutó csapadéknak és a lakótér páratartalmának el kell párolognia. A helytelen kivitelezői gyakorlat során azonban sokszor olyan anyagokat építenek az egyes rétegekbe (vegetációs és vízelvezető), amelyek megakadályozzák a páradiffúziót, és így a nedvesség a hőszigetelésben csapódik le.

A hőszigetelő anyagok szigetelőképessége már 4-5%-os nedvesség felvételnél 18-20%-al csökken. A fordított rétegrendű intenzív zöldtetőknél másik nagy kivitelezési hiba, hogy a nagy rétegvastagságnál nehézkes az átszellőzést biztosító kavicssávok megépítése.

Gyakori hibák

Bár már színvonalas oktatás zajlik a témában, nincs átfogó szemlélet, ami a zöldtető-építést – szigetelést és kertészetet – komplexen kezelné. Elsődlegesen tervezési hibák adódhatnak, rossz rétegrendben alakítják ki a szigetelést, például az intenzív kerteknél fordított rétegrendű szigetelést alkalmaznak. Az ültetőközeg sincs szabványosítva, bár a ZÉOSZ (Zöldtetőépítők Országos Szövetsége) már tett ez irányban erőfeszítéseket.

A zöldtető építése – mint bármi más építési munka – alulfinanszírozott, így sokszor a vegetációs rétegen spórolnak, és rossz minőségű földet, szakszerűtlen összetételű talajkeveréket hordanak a tetőre. A föld emiatt idővel levegőtlenné válhat, összetömörödhet, a savas eső is ronthatja a minőségét, noha egy emberöltőt kellene kibírnia. 50 cm-nél vékonyabb ültetőközegnél 10 %-ot míg 50 cm-nél vastagabb ültetőközegnél 5 cm-t tömörödhet.

Emellett extenzív zöldtetőre olyan növényeket telepítenek, amelyek nem bírják a száraz klímát.