Üvegház

Greenhouse

Fotó: Jeff Tabaco – Flickr

Az üvegház olyan – jellemzően épülethez kapcsolódó – tér, amely falfelületének jelentős része üveg és – a télikerttel szemben – nincsen külön hőszigetelve, “téliesítve”.

Üvegház lehet mondjuk egy három üvegezett fallal és átlátszó tetővel határolt tér, amit egy “kész” homlokzathoz csatlakoztattak, vagy az épület tömegébe “beharapott”, az épülettel teljesen integrált tér is, amelynek csak egy üvegezett külső felülete van és ez a tér lehet egy “szoba helyén”. Üvegház lehet ugyanakkor egy üveggel lefedett belső udvar, vagy egy átlátszó héjalású padlástér, egy üvegezett veranda vagy balkon is. A formai és alaprajzi változatok végtelenül gazdagok.

Az üvegházhoz csatlakozó helyiségek a természetes megvilágítást és a szellőztetést az üvegházon keresztül (gyakorta kizárólagosan csak azon keresztül) kapnak. Ezért alapszabály, hogy az üvegházra csak összeférhető rendeltetésű, azonos kezelésben lévő helyiségeket nyissunk (tehát például egy lakás több szobáját igen, de szobáit és konyháját nem, több különböző lakás szobáit nem).

Energetikai hatása, funkcionális és esztétikai értékei mellett az üvegház véd a külső zaj- és porterhelés ellen is, ugyanakkor akusztikai, szagterjedési szempontból össze is kapcsolja a rányitott helyiségeket. Noha az üvegháznak mesterséges fűtése nincs, a téli hőnyereség, valamint az üvegház mozgatható árnyékolóival és intenzív kiszellőztetésével biztosított nyári hővédelem következtében az üvegházak így is évente 5-6000 órában a lakótér értékes bővületeként használhatók.

Naptér

A szoláris építészetben (vagyis napfűtés szempontjából) üvegháznak, “sunspace-nek”, naptérnek akkor nevezünk egy teret, ha:

  • van üvegezett külső határolása,
  • az épület legalább egy fűtött helyiségével érintkezik,
  • az épületből megközelíthető és
  • nincs mesterséges fűtése.

Azonos geometriai arányokat feltételezve az üvegház kétszeres külső üvegezés, és egyszeres belső üvegezés esetén a legmelegebb. Valamivel hűvösebb az üvegház, így rövidebb használati időtartammal kell számolni, ha kétszeres külső és kétszeres belső üvegezéssel, illetve még hűvösebb, ha egyszeres külső és kétszeres belső üvegezéssel tervezzük az üvegházat.

A mozgatható árnyékoló szerkezet nyáron nélkülözhetetlen, télen az éjszakai hőveszteséget csökkenti. Az üvegház hőmérséklete akkor lesz a legmelegebb, ha csak a külső üvegszerkezet belső oldalára kerül árnyékoló szerkezet. Hűvösebb lesz, ha külső üvegszerkezet, és a szoba felöli üvegszerkezetet is árnyékoló szerkezettel látjuk el, illetve ha csak a szoba felöli üvegszerkezetet látjuk el árnyékoló szerkezettel.

A pufferhatást vizsgálva az épület energiafogyasztása szempontjából az a legkedvezőbb eset, ha: – az épület határolásának minél nagyobb felületét olyan pufferzónával takarjuk be, amelynek külső határolása kicsiny felületű (azaz hosszú, de nem mély naptérrel); – ha mindenhol kettős üvegezés van; – ha mindenhol van mobil kiegészítő szerkezet.

A napterek szellőztetése

A mögöttes térbe bejutó hőnyereség nagyságát befolyásolja a naptér és az épület közötti határoláson levő nyílászárók mérete, üvegezése, keretszerkezete. A direkt nyereség nagyobb, ha itt nagy felületű és áteresztőképességű üvegezés van. Ugyanakkor ha ezen a határoláson kevés a tömör fal, akkor a naptér elnyelő felülete és hőtárolóképessége csökken.

A napterek haszna

A naptérben várható hőmérséklet számítható. Megtévesztő volna azonban a hőérzetet, a kellemes környezetben való tartózkodás lehetséges időtartamát ennek alapján megítélni. Ha ugyanis a naptérben tartózkodó személyt napsugárzás éri, a kellemes hőérzet feltételei alacsony léghőmérséklet mellett is kialakulnak.

A naptér és a mögöttes helyiség közötti ajtót – energetikai szempontokból – huzamosan csak akkor célszerű nyitva tartani, ha a naptérben a léghőmérséklet már elérte a mögöttes helyiségét. (Így ami a naptér “lakhatásának” időtartamát illeti, külön beszélhetünk az előbbi értelemben a “zárt ajtós” és külön a mögöttes helyiséggel összenyitott naptér “nyitott ajtós lakhatásáról”.)

Energetikai szempontból a várható eredmény becslése azért is nehéz, mert a viszonyítási alap – a mögöttes épület – igen sokféle lehet. Ennek és a használati módnak a függvényében az energiamegtakarítás akár 30%-ot is elérhet, de a legjobban tervezett, legjobb adottságú naptér lehetséges hatását is szinte semmissé teheti a helytelen használat.

Forrás: Független Ökológiai Központ