Területfelhasználás

A település igazgatási területén belüli azonos szerepkörű, jellegű, beépítettségi intenzitású területrészeket – általános és sajátos építési használatuk szerint – azonos területfelhasználási egységbe kell sorolni.

A beépítésre szánt (beépített) területeket építési övezet(ek)be, a beépítésre nem szánt területek esetén övezet(ek)be kell sorolni. Ezeket a meglévő és/vagy tervezett szerepkörük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján kell besorolni úgy, hogy az azokon belüli – azonos helyzetben lévő – telkeket azonos értékű építési jogok és kötelezettségek illessék meg.

Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozóan meg lehet határozni:

  1. a felhasználás kizárólagosságát, illetőleg korlátozását,
  2. a helyi sajátosságok megőrzése vagy kialakítása érdekében a telkek legkisebb szélességi és mélységi méretét, a legkisebb építménymagasságot, az építészeti karakter jellemzőit,
  3. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik kialakítására vonatkozó egyéb előírásokat,
  4. a legfelső építményszint magasságát.

A települések igazgatási területét építési szempontból két típusra osztjuk:

Beépítésre szánt terület

A beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területen belül építési övezeteketalakítanak ki, ahol az építési telkek megengedett beépítettsége legalább tíz százalék. Az igazgatási területe lehet:

  1. lakó-,
    • nagyvárosias lakó-,
    • kisvárosias lakó-,
    • kertvárosias lakó-,
    • falusias lakó-,
  2. vegyes,
    • településközpont vegyes,
    • központi vegyes,
  3. gazdasági,
    • kereskedelmi, szolgáltató,
    • ipari,
  4. üdülő-,
    • üdülőházas,
    • hétvégiházas, valamint
  5. különleges terület (területfelhasználási egység).

A beépítésre szánt területfelhasználási egységeknél meg kell határozni a szintterület-sűrűség és a közüzemi közművesítettség mértékét.

Építési övezet

Újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteire vonatkozóan meg kell határozni legalább:

  1. a kialakítható legkisebb telekterületméretet,
  2. a beépítési módot,
  3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét,
  4. a megengedett legnagyobb építménymagasságot,
  5. a beépítés feltételének közművesítettségi mértékét,
  6. a zöldfelület legkisebb mértékét,
  7. a megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket [a továbbiakban: környezetterhelési határértékeket (emisszió és imisszió)],
  8. a terepszint alatti építményeket.

 

Beépítésre nem szánt terület

A beépítésre nem szánt területen belül övezeteket határoznak meg, ahol a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb öt százalék. Az igazgatási területe lehet:

  1. közlekedési és közműelhelyezési, hírközlési,
  2. zöld-,
  3. erdő-,
    • védelmi erdő-,
    • gazdasági erdő-,
    • egészségügyi-szociális, turisztikai erdő-,
    • oktatási-kutatási erdő-,
  4. mezőgazdasági,
    • kertes mezőgazdasági,
    • általános mezőgazdasági,
  5. vízgazdálkodási,
  6. természetközeli,
  7. különleges beépítésre nem szánt terület (területfelhasználási egység).
Övezet

Az övezetre meg lehet határozni többek közt:

  1. a beépítési módot,
  2. a megengedett legnagyobb építménymagasságot.

Forrás: Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK)