Sörkollektor

A sörkollektor egy házilag készített légkollektor, vagyis olyan napkollektor, amely sörös dobozokból épül fel, és meleg levegőt lehet vele előállítani.

Általában 45-90 fokos dőlésszögben a déli tájolású falra vagy tetőre helyezik el. Bárki elkészítheti otthon. Négyzetmétere körülbelül harmincezer forintba kerül, és nagyjából két négyzetméteres méretben érdemes elkészíteni, mivel ez még könnyen kezelhető. Csak üres sörös dobozokra, fahulladékra, üveglapra és némi szigetelőanyagra van szükségünk az összeállításához.

Készítése

Először egy téglalap alakú keretet készítünk, többnyire fából, amelynek a hátlapja leggyakrabban OSB-lap, mert ez viszonylag jól tűri a nedvességet. A keretre körben és a hátlapra szigetelőanyagot erősítünk, ami általában kőzet- vagy üveggyapot. Erre kerül egy hőtükör réteg, ami lehet alufólia vagy grillfólia. A sörös dobozok alját és tetejét eltávolítjuk, majd sziloplaszttal összeragasztjuk, így kapunk egy vékony falú fémcsövet. Ebből 10-15 darabot készítünk attól függően, hogy hányat akarunk egymás mellé tenni. Lefújjuk feketére, hogy később magukba szívják a nap energiáját.


Illusztrációk: www.sorkollektor.hu

A keret alján és tetején kialakítjuk a gyűjtő és osztó dobozokat, amelyek rozsdamentes anyagból készülnek (bádog vagy alumínium). Ezek valójában fémlemezből készült téglatestek, amelyekbe egyenlő távolságra lyukakat fúrnak. A csöveket betolják a lyukakba, aztán az egészet belehelyezik a keretbe. A dobozt egy üveglappal lefedik.

A sörkollektor alján lévő osztódobozon található nyílásba egy ventilátor befújja a lakásból a padlószint közeli hidegebb levegőt. Az osztódoboz szétosztja a légkollektorba áramló levegőt a csövekbe, ami a napsütés hatására felmelegszik, majd a gyűjtődobozba áramlik. A szerkezet tetején található gyűjtődoboz nyílásán keresztül a meleg levegő a szobába jut. Persze használhatunk más anyagokat is a szerkezet megépítéséhez, csak akkor nagyobb lesz az összköltség.

Hatékonyság

A légkollektorok – így a sörkollektorok – sem képesek családi házak vagy lakások téli fűtésére, mert abban az időszakban nem áll rendelkezésre elegendő napenergia, a kollektorok által megtermel hő pedig nem tárolható. Vagyis céljuk, hogy némileg rásegítsenek a fűtési rendszerre. A napenergia felhasználásának hatékonysága függ egyrészt a napsütéses órák számától, másrészt a kollektor méretétől is. Minél nagyobb egy légkollektor, annál több energiát képes termelni. Déli órákban akár 70 százalékos hatásfokot is el lehet érni, de átlagban 40-50 százalékos hatékonyságról beszélhetünk.

A nagyobb sörkollektoroknál kisebb a fajlagos veszteség, hiszen az előlapon és a kereteknél hőveszteség keletkezik, vagyis a két szélső cső által termelt hő egy része elvész. Viszont minél nagyobb a kollektor, annál több belső cső tudja kompenzálni a szélsők veszteségét.

A hatékonyság nagymértékben függ attól is, hogy a fűtési szezon melyik hónapjában járunk. November-december táján többnyire párás, borús az idő, ilyenkor a kollektor nemigen termel, ellenben a január bár nagyon hideg, általában napos, így a kollektor is hatékonyan üzemelhet.

Egyes vélemények szerint csak rossz tájolású házaknál van értelme az alkalmazásának, ahol nincsenek délre néző ablakok. Ezen a falfelületen elhelyezhető egy sörkollektor, amiből a szomszédos szoba meleget kaphat, valamint a szárító szellőztetés is meg lesz oldva. Ha van megfelelő déli tájolású ablak a házon, akkor – egyes szakértők szerint – nincs sok értelme megépíteni a kollektort.

Megtakarítás

Ha a hat hónapig tartó fűtési idény alatt 200 kW-nyi energia termelhető egy négyzetméternyi szerkezettel, jó esetben 3-4 ezer forintot takaríthatunk meg egy teljes szezonban. A ventilátort hajtó villamos energia ára 500 forint négyzetméterenként. Egy kollektortábla általában két négyzetméter felületű, vagyis az elérhető nettó megtakarítás 5-7 ezer forint évente. (A földgáz árát véve figyelembe. Ha valaki éjszakai árammal fűt, akkor a megtakarítás a fenti összegek kétszerese is lehet.)

A megépítése legalább 60 ezer forintba kerül, ha a saját munkát nem számoljuk. Bár a sörkollektorok a gyári napkollektoroknál sokkal olcsóbbak, azok használati meleg vízet is előállítanak, így nemcsak télen hasznosíthatók. A sörkollektor csak fűtési szezonban használható, hiszen nincs hőtároló képessége. Nyáron pedig amikor nem használjuk a sörkollektort, gondoskodnunk kell a védelméről, le kell árnyékolnunk.

Szigetelésként

Kísérleteznek azzal is, hogy homlokzatszigetelésre használják a sörkollektort, hiszen a deszkakeretet eleve szigetelőanyaggal bélelik ki. Az ilyen légkollektorokból épült ún. szolárfalak azonban nagy méretűek, vagyis már nem sörös dobozokat használnak fel a készítésükhöz.

További problémát jelenthet, hogy a hatályos jogszabályok szerint épületeket csak ÉMI minősítéssel rendelkező építőanyagok felhasználásával lehet megépíteni, tehát az elkészült szerkezetre eseti minősítést kell kérni, ami jelentős költségekkel jár. Amennyiben mégis sörkollektorral szigetelnek egy társasházat, és annak meghibásodása miatt, vagy azzal összefüggésben más módon az ingatlant kár éri (pl. egy tűzeset), súlyos büntetésre számíthat az építtető. A hőszigetelő rendszer kiválasztásánál ugyanis figyelembe kell venni a tűzvédelmi követelményeket is.