Prokoncept Ház


ProKoncept ház – forrás: prokoncept.hu

A ProKoncept építési rendszer az ICF (Insulated Concrete Forms) technológia egyik képviselője. Többek között ide sorolható az IsoteQ, a Bauland, az Isorast. A falazási technológia lényege, hogy a betonmagot kívülről és belülről is polisztirol hőszigetelés veszi körül. Németországban több mint 50 évvel ezelőtt dolgozták ki a rendszert, amelyből eddig sok 100 ezer épület készült a világban.

A ProKoncept rendszer alapanyaga a szürke Neopor zsalutégla, amely korszerű polisztirolszármazék, a benne lévő grafitszemcsék „hőtükörként” viselkednek, emiatt 20-30%-kal jobb hőszigetelése van az általában ismert fehér polisztiroloknál. Magyarországon 15 éve alkalmazzák a technológiát, azóta több mint 1500 családi ház és egyéb épület, pl. 50 lakásos társasház, egészségközpont épült.

Építés

A rendszer előregyártott elemei igen könnyűek, és azokat a legóhoz hasonlóan csak össze kell illeszteni. Semmilyen segédanyagot vagy ragasztót nem igényel, ezért alacsony az építési költség. Három sor után a vázba betont öntenek, majd folytatódhat az építés. Így egy kész és eleve tökéletesen szigetelt falazatot lehet létrehozni. Egy szint falazása átlagosan 1-2 nap alatt elkészül. A gépészeti csövek helyét utólag, egy speciális hőkéssel néhány óra alatt lehet kivágni a falból. A vágott polisztirol hulladékot pedig csak összegyűjtik egy nylonzsákba a nap végén – nincs por, és teljesen zajmentes.

A fal hőáteresztési mutatója (U-érték) alacsony, mindössze 0,27 W/m2K. Ez köszönhető a külső (5 cm) és belső oldali (5 cm) hőszigetelésnek, ami egyben zsaluzatként is szolgál a szilárd szerkezetet adó beton számára. Amennyiben a hagyományos építőanyagokkal szeretnénk ezt a hőszigetelési értéket elérni, körülbelül dupla költséggel számolhatunk. A kétoldali szigetelésen túl a módszer előnye a szerkezet masszivitása és földrengésbiztonsága. A beton ugyanis térhálós szerkezetet vesz fel a kiöntés után, és a hozzáadott vasalat miatt egy igen megbízható struktúrát ad.

Hőtároló tömeg

A kétoldali Neopor-rétegnek köszönhetően az épület külső és belső szigetelést is kap. A hőtároló tömege viszont a belső oldali hőszigetelés miatt kicsi. A hőtároló tömeg fontosságáról kialakított álláspont megosztja a szakmát.

Miért fontos a hőtároló tömeg? Azért mert a hő mindig a magasabb hőmérsékletről az alacsonyabb hőmérséklet irányába terjed. Ha a lakásban melegebb van, mint a szabadban, akkor kifelé, ellenkező esetben pedig befelé. Nyáron a falak hőtároló képességük révén képesek a nappali hőmérséklet csökkentésére: az éjszakai hűvösebb levegő által lehűtött falak a nappali melegben csökkentik a belső levegő hőmérsékletét. Hőtároló tömeg hiányában (pl. egy ProKoncept épületnél) a felmelegedő felületek miatt hűtésre van szükség, az pedig energiafelhasználással jár együtt.

Felismerve a hőtároló tömeg fontosságát, sokan keresik a kompromisszumos megoldást, vagyis a ProKoncept falazatot és hagyományos monolit vasbeton födémet választanak, hogy legalább a födémeknek legyen meg a hőtároló tömege. A monolit födémet alulról nem hőszigeteljük, ami a standard prokonceptfallal való csatlakozási pontoknál komoly hőhidat jelent, ugyanis ekkor csak 5 cm-es a külső hőszigetelés vastagsága. Ilyen kombinált technológia alkalmazásánál már akivitelezés sem nevezhető egyszerűnek, a hőhidak elkerülése pedig gondosan megtervezett csomópontokat követel.

Pára

Az egyenletes szigetelés következtében a falon nincsenek hidegebb és melegebb pontok, így a pára nem csapódik ki, a penészgombák sem telepednek meg rajta. A szerkezetet áthidaló-, koszorú- és falvégzáró elemek segítségével teljesen hőhídmentessé tehetjük.

A Neopor légáteresztő tulajdonsága miatt a pára koncentrációja nem nő, a falak természetes úton lélegeznek – írják a gyártók. Mások szerint az építkezés után lassabban távozik a betonból a nedvesség, ezért a belső térben gondot okozhat a magas páratartalom. A fal nem engedi ki a párát, és amennyiben nincsen megfelelő mennyiségű olyan felület, ami a párát be tudja fogadni, páraszabályozási gondok lesznek.

Mivel a falfelület az alkalmazott technológia miatt nem olyan hideg, hogy a pára kicsapódjon, az az ablakok üvegfelületein és a nyílászárók keretein fog megtörténni, amennyiben nincsen más hideg felület, mondják a kétkedők. A belső burkolatként alkalmazott gipszkarton segíthet az egyenletes páratartalom fenntartásában. A gipszkarton merevebb, hagyományosabb jelleget kölcsönöz a polisztirolnak és egyben a páracsillapítást is megoldja. A bevitt párát tárolja, később leadja, ha kicsi a ház páratartalma.

Az előregyártott elemek miatt később nehezen lehet a nyílászárókat, ajtókat és ablakokat áthelyezni vagy átépíteni. A belső falakhoz körülményes a bútorok, díszítőelemek rögzítése, így pl. a konyhabútor elhelyezése. Mások ezt úgy oldják meg, hogy a belső válaszfalakat téglából vagy Ytong falazó blokkból építik.