Központi Hitelinformációs Rendszer

A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR, korábbi nevén Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer – BAR) egy több mint 450 hazai bank és pénzügyi intézmény által közösen működtetett zárt adatbázis, amely a pénzintézetek által átadott ügyfél- és szerződésadatokat kezeli. A KHR-t elsősorban a pénzintézetek használják a hitelbírálathoz.

Az adatbázisa a vonatkozó törvények által engedélyezett, illetve a rendszer felhasználói (a pénzintézetek) a vállalkozói és magánszemély ügyfeleikről megadott adatokat tartalmaz, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által elismert, a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően működő hitelinformációs rendszer.

A KHR információi negatív és (vállalkozások esetén) pozitív minősítést is jelenthetnek, azaz nem feltétlenül rossz minősítés az, ha valakiről adat található a KHR-ben. Egy megbízható, pontosan törlesztő, jó “hitelmúltú” vállalkozásnak egy KHR-lekérdezés meg is könnyítheti a hitelhez jutást.

A rendszer két részre tagolódik:

  • vállalkozói nyilvántartás
  • lakossági nyilvántartásra.

A vállalkozásokat tartalmazó rendszer további három részre tagolódik.

  1. olyan rendszer, amelybe minden hitelt felvevő vállalkozás bekerül, tehát ez a KHR egyetlen nem negatív listás rendszere,
  2. ezen listán azokat a vállalkozásokat tartják nyilván, amelyeknek bankszámláján fedezethiány miatt harminc napot meghaladó időszak alatt egymillió forintnál nagyobb összegű sorban állást tartanak nyilván,
  3. azon vállalkozásokat tartalmazza, amelyek a készpénzfizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésükben foglaltakat megszegik.

A rendszerbe kerülés feltételei:

  1. Ha a hitel-jellegű szerződésben vállalt kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért (jelenleg 62.500 Ft) és e minimálbér-összeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint 90 napig fennáll. A törvénynek megfelelő (folyamatos, egyidejű fennállás) feltételek beállta esetén a pénzügyi szervezet kéri a természetes személy adatainak rögzítését a nyilvántartásban.
  2. Aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó azon bejelentését követően, miszerint az elektronikus fizetési eszköz kikerült a birtokából, vagy az elektronikus fizetési eszköz használatához szükséges személyazonosító, illetve egyéb kódja vagy más hasonló azonosító adata jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott, a bejelentett fizetési eszközzel tranzakciót hajt végre. Aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata során jogosulatlanul más személy személyazonosító vagy egyéb kódját, illetve más azonosító adatát használja fel. Akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a „készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés” bűncselekmény elkövetését állapítja meg.
  3. Felkerül a listára az is, aki a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, hallgatói hitelszerződés megkötése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha ez okirattal bizonyítható.

Forrás: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete