Kandalló

A kandalló fűtőberendezés, mely a kályhával ellentétben nem tárolja hosszú ideig a hőt, csak addig fűt, ameddig ég benne a tűz.

Előnyük a térformáló szerep, a tűz látványa, hangulata és a befűtés utáni gyors hőleadás. Hátrányuk a viszonylag nagy teljesítménnyel járó rövid fűtési idő és a mindennapi használatban elérhető, kísérletileg meghatározottnál alacsonyabb hatásfok.

A kedvezőtlen tulajdonságok csökkentése érdekében a kandallók különböző változatait fejlesztették ki, van hosszú égésidejű, van több helyiség fűtésére alkalmas légfűtő, valamint fűtési melegvizet előállító változatuk, és kísérleteznek hőtároló berendezések alkalmazásával is.

Engedélyeztetés

A kandalló elhelyezését, bekötését engedélyeztetni nem kell, mivel engedély csak újonnan tervezett és használatbavételi eljárás előtt álló épületek esetében szükséges. Meglévő [építmény építmények]] esetében a berendezés műszaki útmutatójában szereplő előírásokat kell maradéktalanul betartani.

A meglévő kéményről szakvélemény kérhető a területileg illetékes vagy a Fővárosi Kéményseprőipari Kft.-től. Ők megvizsgálják, hogy a meglévő kémény szilárd tüzelőanyagokkal való használatra alkalmas-e. Javaslatukat célszerű megfogadni, mert ha nem megfelelő kéménybe kötünk be egy kandallót, akkor saját és lakótársaink életét is kockára tesszük.

Meglévő szakvélemény birtokában célszerű a kandallót kiválasztani, esetleg olyan kereskedőt választani, aki megfelelő jogosultsággal rendelkezik szakvélemény kiadására és a komplett telepítést elvégezni.

Anyaga

Mészhomok tégla

Mészpor és kvarchomok keverékéből készül sajtolással. Hőszigetelő, fagyálló és hőálló képessége rosszabb az agyagtégláénál. Kéményépítéshez egyáltalán nem használható. Kandalló külső burkolatának viszont kiválóan alkalmas esztétikus anyaga, valamint nagy testsűrűsége miatt. Rossz hőszigetelő képessége jó hővezetővé teszi, így nagy mennyiségű hőt tárol és sugároz ki a fűtendő helyiségbe.

Samott tégla

A kandalló építéséhez felhasználható samottok színe a sárgásszürkétől az izzásban levő élénkvörösig terjed. Vegyileg közömbösek, tömörek, mechanikai hatásokkal szemben jól ellenállnak. Minőségüket az MSZ írja elő. A tűzálló samottok Al2O3 + TiO2 tartalma min. 30% legyen. Kandallóépítéshez elsősorban a derékszögű téglák jöhetnek számításba, ritkább esetben a fekvő és álló éltéglák, válltéglák vagy pillértéglák.

Burkolat

A kandallót érdemes burkolás után, de még festés előtt beépíteni, ilyenkor jár a legkevesebb felfordulással a munka. A kandalló helyét teljes egészében be kell burkolni, hogy majd a burkolatra kerüljön a felépítmény. A burkolat színét, illetve mintázatát sokkal könnyebb a kandallóhoz igazítani, mint fordítva.

A kandalló körül mindenképp kerülendők az éghető, vagy a hőre érzékeny anyagok. Sokan nagyon helyesen a járólap mellett döntenek, ugyanis ebben az esetben egy kipattanó szikra sem okoz komolyabb kellemetlenséget. Ha a burkolat parketta vagy hajópadló, rusztikus téglából lehet például kirakni a kandalló környékét, és a tűztértől valamivel távolabb kezdődik csak a faburkolat.

Természetesen a faburkolatot is le lehet kezelni tűz ellen, amennyiben valaki a teljes padlót parkettával, vagy egyéb fa alapanyagú burkolattal akarja ellátni, ám ez esetben is érdemes valamivel védekezni a kipattanó szikrák ellen, ugyanis a kezelés nem nyújt száz százalékos biztonságot.

Kémény

Nyílt égésterű, fatüzelésű kandallók esetében például elengedhetetlen a megfelelő méret, ami 250 mm-es keresztmetszetet jelent. Egyértelmű, hogy a gáztüzelésű kémény 100 mm-es keresztmetszetéhez képest egy ilyen kémény többe kerül. Zárt égésterű kandallókhoz, amelyek tűztere nem haladja meg a 80 cm-es szélességet, már elegendő lehet a 200-as kémény is, ám fatüzeléshez ennél kisebb nem lehet.

Az égéstermék is meghatározza a kémény fajtáját, ugyanis más kritériumnak kell megfelelnie egy gázkandalló kéményének, mint egy fatüzelésű kandallóénak. Gáz égésekor a kéményen távozó füstgáz erősen maró hatású savakat tartalmaz, amelyek még távozás előtt, a kémény belsejében lecsapódnak, ugyanis a gáz égésekor termelődő füstgáz viszonylag alacsony hőmérsékletű, körülbelül 100-150 Celsius fokos. A füstgázban lévő vízgőz, amely megköti a savakat, körülbelül 50-70 Celsius foknál lecsapódik, így erősen károsíthatja a kémény belső oldalát. Ezért gáztüzelésű kandalló esetében olyan speciális kéményre van szükségünk, amely ellenáll ezeknek a savaknak.

Más a helyzet fatüzelésnél, ugyanis ez esetben az eltávozó füstgáz akár az 500-600 Celsius fokos is lehet, ami akár kéménytüzet is okozhat. Fatüzelésnél fokozottan ügyelni kell még arra, hogy a fa égése több füsttel és korommal jár, mint a gázé, így a kémény tisztításáról nem nem szabad megfeledkezni a szezon elején.

Áthidaló megoldás lehet a pellettüzelésű kandalló, ami ugyan fát éget, ám a pellet tisztasága és szárazsága révén alig hagy kormot maga után. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kéményt nem kell időközönként tisztítani.

További kockázatok

A kipattanó szikrák, illetve a kéménytűz mellett a szénmonoxid-mérgezés jelenthet veszélyt, amely a nyílt égésterű készülékeknél sajnos minden télen okoz tragédiákat. Az világos, hogy a megfelelő kémény kiválasztásával, valamint annak szakszerű bekötésével minimálisra csökkenthető a lakásba visszajutó szénmonoxid mennyiségét, ám sajnos még így is előfordulhat tragédia.

Ezért a nyílt égésterű kandalló mellé megbízható CO-jelző készüléket is be kell szerezni. Ezek a készülékek tudásuktól függően 7 és 25 ezer forintért kaphatók (2010-es ár).

Forrás: OZINTűzimádóingatlanmagazin.com 1. és ingatlanmagazin.com 2.