Jelzálog

A jelzálog olyan zálog, ahol a jogosult nem birtokolhatja a zálogtárgyat, mert az a zálogkötelezett birtokában marad. A tárgy valamilyen “jelet” kap a zálogjog fennállásának bizonyítására (pl.ingatlan esetén a tulajdoni lapon jelzik).

Az ingatlanon fennálló zálogjogot nevezzük jelzálogjognak. Az ingatlan-nyilvántartásba magát a zálogba adás tényét jegyzik be. A pénzügyi intézmények általában csak a bejegyzés után folyósítják a hitelt.

Jelzáloghitel

A jelzáloghitel esetében a hitel fedezete a biztosítékul felajánlott ingatlan. Az ingatlanra a pénzügyi intézmény jelzálogjogot jegyeztet be. A hitel lehet célhoz kötött (pl. lakáscélú) vagy szabad felhasználású.

Természetes személy – ide nem értve az egyéni vállalkozót – devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanon, vagy ingatlannak természetes személy tulajdonában lévő tulajdoni illetőségére jelzálogjog nem alapítható, a felek ettől eltérő rendelkezése semmis.

Hitelbiztosítási Érték

Jelzáloghitelek esetében a fedezetként felajánlott ingatlan – bank által elfogadott -értéke a hitelbiztosítási érték. A törvény szerint jelzálogfedezet esetén a felvett hitel a hitelbiztosítéki érték legfeljebb hetven százaléka lehet.

A jelzálogjoggal terhelt ingatlanra szinte kivétel nélkül kérik az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését is, ami azt jelenti, hogy amíg az ingatlan a követelés biztosítékául szolgál, a zálogjogosult (pénzügyi intézmény) hozzájárulása nélkül nem lehet az ingatlant másra átruházni, illetve más ügylet biztosítékául felajánlani.

Forrás: PSZÁF