Építési Telek

telek egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.

Az építési telek beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és (közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, magánútról) gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek.

Az építési telket akkor lehet lakóteleknek tekinteni, ha arra a jog szerint lakás építhető. Lakótelekként kell figyelembe venni az ingatlan-nyilvántartásba a lakással együtt bejegyzett földrészletet és azokat a földrészleteket is, amelyeket a lakáshoz vagy a lakóházhoz tartozó földhasználati jog terhel.

Az építési telek részei

A telek előkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó vonalak az építési határvonalak.

Előkert

Az építési teleknek a közterület vagy a magánút felőli határvonala (homlokvonala) és az e felé meghatározott építési határvonal (előkerti határvonal), illetőleg az oldalkertje(i) között fekvő része.

Oldalkert

Az építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonal) között fekvő része.

Hátsókert

Az építési telek hátsó telekhatára és az efelé meghatározott építési határvonal (hátsókerti határvonal), illetőleg az oldalkertjei között fekvő része.

Építési hely

Az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen – a védőtávolságok megtartásával – az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k). Az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzat határozza meg az építési vonalakat, amelyekre az épületet helyezni kell.

Környező terepszint

A telekhez csatlakozó szomszédos telkek rendezett terepszintje a környező terepszint.

Forrás: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről