A település igazgatási területén belüli azonos szerepkörű, jellegű, beépítettségi intenzitású területrészeket – általános és sajátos építési használatuk szerint – azonos területfelhasználási egységbe kell sorolni. A beépítésre szánt (beépített) területeket építési övezet(ek)be, a beépítésre nem szánt területek esetén övezet(ek)be kell sorolni. Ezeket a meglévő és/vagy tervezett szerepkörük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján kell besorolni úgy, hogy az azokon belüli – azonos helyzetben lévő – telkeket azonos értékű építési jogok és kötelezettségek illessék meg.
Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozóan meg lehet határozni:
1. a felhasználás kizárólagosságát, illetőleg korlátozását,
2. a helyi sajátosságok megőrzése vagy kialakítása érdekében a telkek legkisebb szélességi és mélységi méretét, a legkisebb építménymagasságot, az építészeti karakter jellemzőit,
3. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik kialakítására vonatkozó egyéb előírásokat,
4. a legfelső építményszint magasságát.
A települések igazgatási területét építési szempontból két típusra osztjuk:
Építési övezet
Újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteire vonatkozóan meg kell határozni legalább:
1. a kialakítható legkisebb telekterület-méretet,
2. a beépítési módot,
3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét,
4. a megengedett legnagyobb építménymagasságot,
5. a beépítés feltételének közművesítettségi mértékét,
6. a zöldfelület legkisebb mértékét,
7. a megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket [a továbbiakban: környezetterhelési határértékeket (emisszió és imisszió)],
8. a terepszint alatti építményeket.
Övezet
Az övezetre meg lehet határozni többek közt:
1. a beépítési módot,
2. a megengedett legnagyobb építménymagasságot.