Életjáradék

Az életjáradéki szerződés hasonlóan a tartási szerződéshez: az ingatlanát átruházó jogosult életfenntartását, megélhetését szolgálja. Ám alapvető különbség, hogy a tartási szerződéssel szemben a megélhetést nem az arra jogosult személyéhez közvetlenül kapcsolódó ellátás jelenti, hanem pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog rendszeres vagy időszakonként visszatérő szolgáltatása.

Vagyis, életjáradéki szerződés esetében a személyes jellegű, az eltartott személyére szabott, személyes szükségleteinek kielégítésére hivatott szolgáltatásokat lényegében a pénzszolgáltatás, vagy az azzal azonos minőséget képviselő, helyettesíthető dolgok szolgáltatása váltja fel.

Az általános csereérték szolgáltatása már önmagában is jelzi, hogy az életjáradéki szerződés – természeténél fogva – nem feltételezi azt a fajta személyhez kötöttséget, bizalmi jelleget, amely a tartási szerződések esetében a szerződésszerű teljesítéshez szinte elengedhetetlen.

Tartama, örökölhetősége

Az életjáradéki szerződés a jogosult javára nemcsak a jogosult, hanem bármely más személy, így akár a kötelezett haláláig, vagy – a felek rendelkezésétől függően – valamely más meghatározott időpont, vagy feltétel bekövetkezéséig terjedő időszakra is köthető.

A kötelezett szolgáltatási kötelezettségét tehát a jogosult halála sem szünteti meg. Ilyen esetben a jogosultat túlélő kötelezett a saját vagy a harmadik személy halála, illetve a kikötött időpont vagy feltétel bekövetkezéséig a szerződésben meghatározottak szerint továbbra is köteles teljesíteni az életjáradékot a jogosult helyébe lépő, kedvezményezettként megjelölt, vagy – ennek hiányában – a törvény rendelkezése alapján ennek minősülő személy javára.

Nagyon fontos rendelkezés, hogy a biztosítási szerződés szabályainak alkalmazását veszik alapul életjáradéki jogviszony esetében, ennek pedig az a gyakorlati következménye, hogy a kedvezményezett jelölése hiányában a jogosult örökösét kell kedvezményezettnek tekinteni, a javára teljesítendő szolgáltatás pedig éppúgy nem képezi a hagyaték részét, mint ahogy a biztosító szolgáltatása sem.

Halálig tartó járadékbiztosítás

Az utóbbi időszakban ugyanakkor egyre gyakoribbá vált, hogy egyes cégek banki támogatással lakástulajdon átruházása ellenében üzletszerűen vállalnak a jogosult haláláig tartó járadékszolgáltatásra irányuló szerződéses kötelezettséget. Ezzel összefüggésben felmerült e szerződéseknek az életjáradéki szerződéstől és a halálig tartó járadékbiztosítási szerződéstől való elhatárolásának kérdése.

Napjainkban a biztosítási tevékenység, és így a biztosítási ágak, ágazatok, konstrukciók, valamint a biztosítási termékek köre egyre szélesebbé válik, ennek következtében a biztosítási szerződések (szolgáltatások) is egyre több, a polgári jog által szabályozott életviszonyba „hatolnak be”. Ám igaz e folyamat fordítottja is, az eredetileg nem biztosítási típusú nevesített szerződések tömeges, üzletszerű keretek között történő megkötése, és teljesítése a biztosítási tevékenységgel rokon, vagyis a hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét szervező tevékenységet igényel.

Ha valamely cég üzletszerűen, egyszeri pénzszolgáltatás fejében kötelezi magát életjáradéki szolgáltatásra, az ilyen tartalmú szerződések kötése – bármiként nevezzék is azt a szerződéskötő felek – joggal vonható a biztosítás, a biztosítási tevékenység fogalmi körébe. Ezek a szerződések ugyanis mindenben megfelelnek az úgynevezett egyszeri díjas, azonnal induló járadékbiztosítási szerződések feltételeinek, így az ezen alapuló kötelezettségvállalások biztosítási tevékenység folytatásának tekinthetők.

A biztosítási szerződések garanciái

Ingatlan tulajdonjogának megszerzése ellenében vállalt, rendszeres életjáradék szolgáltatási kötelezettség esetében azonban ez eddig nem volt egyértelmű. Holott, üzleti kockázat alapján kalkulált életjáradéki szolgáltatás nyújtásáról beszélünk, így a jogalkotó indokoltnak látta, hogy meghatározott körben a biztosítási szerződések szabályai, és az ahhoz kapcsolódó kiterjedt garanciarendszer e körben is megfelelően alkalmazásra kerüljön

Tehát, a biztosítási tevékenység vagy külön szabályozott járadékszolgáltatási tevékenység körébe az életjáradéki szerződés is beletartozik, ezért a kódex úgy rendelkezett, hogy az üzleti kockázat alapján kötött életjáradéki szerződések körében a kötelezettet terhelő tájékoztatási kötelezettségre és az általános szerződési feltételek tartalmi követelményeire a biztosítási szerződések vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. A kedvezményezett jelölésére, vagy a jelölés visszavonására, illetve a kedvezményezett jogállására is a biztosítási szabályok érvényesek.

Adózás

Ha a magánszemély más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján ingatlant, vagyoni értékű jogot ruház át tartás vagy járadékfolyósítás ellenében, akkor az ebből származó jövedelem szintén adómentes. (Szja-törvény 1. számú melléklet 7. 1. pont.)

Ugyancsak adómentes a nyugdíjban részesülő magánszemély által a központi költségvetési szervvel vagy a helyi önkormányzattal kötött előzőekben említett szerződések alapján megszerzett jövedelem.

Forrás: ingatlanmagazin.com