Dombház

A földház vagy dombház ősi építészeti forma. Magyarországon is van hagyománya a dombházaknak, elég csak a házak végébe épített boltozatos, félig a talajszint alá süllyesztett földes pincékre gondolnunk. Kivitelezési költsége megegyezik egy hagyományos ház költségeivel,fűtésére viszont 30-40 százalékkal kevesebbet kell költeni. Kiváló a hőtároló képessége, jól hasznosítja a föld kellemes klímáját. Belső tereire a különleges boltozatok és gömbformák jellemzőek, míg a külső megjelenésében szinte egy zöld kertre emlékeztet.

Magyarországon országszerte az utóbbi 20 évben 30-40 földház vagy dombház épült. A világban már régi hagyományokra tekint vissza ez a lakóháztípus, főleg ott jellemző, ahol szélsőséges az időjárás. Így a hideg éghajlatáról ismert Izlandon éppúgy megtalálhatóak a földházak, mint Afrikában, ahol a nagy hőingadozások nehezítik a mindennapokat. Svájcban már földházlakópark is épült.

Mivel az épület nem a mai lakóházakra jellemző vízszintes és függőleges elemekből áll össze, hanem boltívek és kupolaformák alakítják, ezért mind az építtetőtől, mind a tervezőtől és kivitelezőtől sokkal nagyobb odafigyelést igényel.

Építése

A dombháznak sokféle megjelenési formája képzelhető el, de legkevésbé egy adott dombszerű természeti képződménybe vájják. Többnyire sík vagy enyhén lejtős telekre építik fel a boltozatos, kupolás szerkezetet, majd a végén vastag földtakaróval fedik be. Építéséhez ideális a délnek lejtős, kötött talajú terület. Kevésbé jó a homokos vagy sziklás, hiszen ha az ember földházat akar, legyen a közelben föld.

A dombház „másságát” jól szimbolizálja az építési engedélyezési eljárás is. Ugyanis a dombház épülhetne olyan természetes anyagokból is, amelyek használatára nem kap ma engedélyt az építtető, hiszen csak minősített anyagokból lehet építkezni. Egyesek szerint ez a nagy építőipari cégek profitérdekeit szolgálja. De természetesen a terméskőből, fagerendából, kis méretű téglából épülő házzal semmi probléma nem adódhat.

Általában ezek az épületek a lakott terület határán helyezkednek el, egy nagyobb telken, ahol a hagyományos utcaképnek már nem kell megfelelni. A tervezés is a természettel összhangban történik: a nappal használt helyiségek a déli oldalon, a hálószobák pedig északon kapnak helyet, a fény pedig tetőablakokon keresztül is bejut a házba.

Megjelenés

A dombházak külső megjelenése is maximálisan képviseli a természetközeliséget. Az örökzöld növényzettel fedett rézsűk és dombok között legtöbbször natúr tégla vagy kő felületű falazatok jelennek meg fagerendás előtetőkkel, helyenként ívben záródó nyílászárók, előtetőkkel védett üvegfalak, kupolák felülvilágítóinak társaságában. Néhány év alatt a kert és a fűtetős dombok szerves egységet alkotnak, az épület egybeolvad a környezetével.

Az épület belső tereit tekintve – a különleges gömbkupola-szerkezetek miatt – másfajta hangulat veszi körbe a jelenlévőket, egyfajta szakrális tér alakul, ahol a felülvilágító már csak ráadás.

Előnyei

A dombház masszív, stabil épület, amely a manapság terjedő szélsőséges időjárási viszonyokat jobban ellensúlyozza. Míg a passzív ház nagy mennyiségű hőszigetelő anyagot tartalmaz, addig a dombházak fő pozitívuma a rendkívül nagy hőtároló képessége.

Ahogy a vályogházaknál is, a hűtés-fűtés kérdésének jelentős részét maga a kialakítás és a földtakaró oldja meg: télen bent, nyáron kint marad a meleg. Hiszen hűteni és fűteni gazdaságosabb, ha egyszerűen kihasználjuk a föld állandó 12-14 fokos klímáját. A fűtési költség megfelelő tájolással és méretű üvegfelületek kialakításával a hagyományos háztípusnál kb. 30-40 százalékkal kevesebb.

Bár a vezetékes gázt érdemes bevezetni, a meghatározó fűtési mód a fatüzelés. Nyáron jól működik a hűtőfunkció, ha nem engedjük be a meleget, akkor kánikulában is kellemes a belső terek hőmérséklete. Az épület emellett kiváló hő- és vízszigetelő, mégsem zárja el a levegő és a pára mozgását.

Forrás: ingatlanmagazin.com