Bioszigetelés

Természetes hőszigetelő anyagok. Lehetnek állati (gyapjú) és növényi (nád, szalma, len, kender, cellulóz) eredetűek is.

Előnyeik

Előállításukhoz kevés energiára van szükség, nem okoznak allergiát, nem viszket tőlük a bőrünk, s a légutakat sem irritálják. Képesek a levegő páratartalmát felvenni, majd azt le is adni. Jó a hőszigetelő képességük (anyagtól függően az U-érték 0,033–0,055 W/mK között mozog), nem bocsátanak ki káros anyagokat, gyártásuknál hulladékot használnak fel. A bontás után sem keletkezik veszélyes hulladék, vagyis a környezetre nem ártalmasak.

Hátrányaik

A természetes anyagok egy része jóval drágább mint a szálas vagy habos mesterséges szigetelőanyagok. Ha egy 10 cm-es polisztirolréteget kenderrel akarunk kiváltani, akkor az legalább háromszor annyiba kerül, de a kőzetgyapotnál is jóval drágább. További hátránynak gondolják egyesek, hogy a természetes anyagokkal kapcsolatban kevés a tapasztalat, a régi tudás elveszett, érzékenyebbek a nedvességre, s a tűzvédelmi szempontokra is jobban kell figyelni.

A természetes anyagok egy részének nincs építőipari műszaki engedélye (ÉMI-engedélye), anélkül pedig nem lehet forgalmazni. A kender- és a gyapjúszigetelés Németországban már rendelkezik engedéllyel, így idővel nálunk is megjelenhet.

Típusai

Cellulóz

A cellulóz újságpapírból előállított természetes hőszigetelés. Az újságpapírt bedarálják, pelyhesítik, majd boraxsó hozzáadásával tűz- és kártevő-ellenállóvá teszik. Befújásos technológiával tetőn, padláson, közbenső födémeken és könnyűszerkezetes házaknál a külső és belső falakban alkalmazzák. A hőszigetelésre felhasználható, lehatárolt teret hézagmentesen kitölti. Csak takart állapotban alkalmazható.

Fagyapot

A fagyapot valójában legyalult fa és cement keveréke, vagyis részben természetes anyag. A polisztirolnál jóval drágább. A fagyapotot használhatják hagyományos és modern gerendaházak hőszigetelésére, vagy meglévő épületek utólagos hőszigetelésére. Mérgező anyagot nem bocsát ki, a párát felveszi. Magánházaknál födémlezárásra vagy a koszorúknál használható. Autópályák mentén zajvédő falaknál, vagy mélygarázsok födémfelületén alkalmazzák. A Heraklith alapanyaga például az 50 cm hosszú szálakra gyalult fagyapot, amelyet cement és víz hozzáadásával 50 x 200 cm lapméretű táblákba préselnek.

Gyapjú

A gyapjú jó hőszigetelő képességű és jó páravezető. Nem rohad el, és az állóképességét – vagyis hogy ne zuhanjon össze – poliészterszálakkal erősítik meg. Újrafelhasználható, és az U-értéke 0,035W/mK. Egyre inkább terjed a világban, a fő felhasználó jelenleg Ausztrália, Nagy-Britannia, Írország és Németország. Először jól megmossák a gyapjút, majd bóraxot (rovar-, gombavédelem, tűzgátlás) és természetes gumit kevernek a szálakhoz, így állítják elő tűzéssel a gyapjútekercseket. Favázas vagy boronafalas épületek hőszigetelésére különösen alkalmas. Sokan tetőtér-beépítéseknél is használják. A beépítés során a gyapjútekercsek mindkét oldalára légzáró- és páraáteresztő réteget helyeznek.

Kender és len

Ez a két szálasanyag a kőzetgyapothoz vagy az üveggyapothoz hasonlóan használható fel. A len és a kender főként födémeknél és tetőtereknél alkalmazható. A szálak összetartására természetes ragasztót használnak, például burgonyakeményítőt. Külső homlokzaton történő alkalmazásakor előnyös mészvakolatot használni. Ferde tetőtéri felületek hőszigetelésére is használható.

A cellulózhoz hasonlóan bórsavval és bóraxszal kezelik, hővezetése: 0,038-0,04 W/mK. A könnyebb beépítés érdekében több gyártó készít rétegelt szerkezetet a len- vagy kendertáblákból. Ilyen például a már említett Heraflax hang- és hőszigetelő tábla, amely az állati és növényi kártevőkkel szemben ellenálló; 75 %-ban lent, 15 %-ban poliésztert és 10 %-ban tűzvédelmet segítő anyagot tartalmaz. U-értéke 0,040 [W/mK].

Ajánlott alkalmazási területe: födémszerkezetek nem terhelhető felületeinek akusztikai szigetelése, zsaluzatok hátsó kitöltéseként.

Nádpalló

A nádpallót főleg melléképületeknél használják, pedig a vályog- és földfalú épületek külső hőszigetelésére is kiváló. Előnye, hogy a nád termőterületét tetszőlegesen lehet növelni. 2×5 vagy 3×5 centiméteres vastagságban szokás az épületen elhelyezni. Nem szabad légmentesen lezárni és be kell tartani a tűzvédelmi előírásokat. A padlástérben főként a hagyományos fafödémek esetén használható szigetelésként. Legfelső járórétegként agyagtapasztást kell készíteni, ami megfelelő tűzvédelmet is nyújt. Amennyiben a tapasztás vastagsága eléri a 8 cm-t, a felület tárolásra is alkalmas. Műanyagfóliát viszont ne tegyünk rá. A nádpalló hőszigetelési értéke kb. 70 %-a a kőzetgyapotnak. Vagyis egy 10 cm-es nádszigetelés egy 7 cm-es kőzetgyapot szigetelésnek felel meg.

A hazai nádeladásnak csak nagyon kis százalékát használják fel szigetelésre, de azért terjed ez a módszer is. A nádat Németországba, Ausztriába, Olaszországba, Hollandiába, Belgiumba, Franciaországba exportálják, ahol nádtetőket és szigeteléseket is készítenek belőle. A nád nem olcsóbb mint a mesterséges szigetelőanyagok, de például Olaszországban pár éve egy országos program során a nád vásárlási költségének jelentős részét az állam visszatérítette, ez azonban a válság miatt megszűnt.

Rovarveszély nem áll fenn, ezt inkább csak legenda, a tűzvédelem is megoldott, a nádat ún. vízüveggel lepermetezik. 2-5 cm vastagságban gyártják, hőszigetelési tényezője vastagságtól függően 0,042-0,055 W/mK között mozoghat.

Préselt szalmabála

A bálákba préselt szalma egy-kétszintes falszerkezethez és padlásfödémek szigetelésére alkalmazható a legjobban. A szalmabála lapjára fektetve 45–55 cm, élére állítva 35 cm vastag falat eredményez. Ausztriában gyári körülmények között hő és nyomás segítségével préselnek táblákat a laza szalmából. Az így létrejött táblában a ragasztóanyag a cellulóz. A bálákat mint hőszigetelést a fal külső oldalán kell elhelyezni és rögzíteni. Padlásfödémek is szigetelhetők bálákkal, de a tűzvédelem miatt mindkét oldalát agyagtapasztással kell ellátni. Minimum 8 cm-es tapasztásnál már tárolásra is használhatjuk a padlást.

Forrás: ingatlanmagazin.com 1. és ingatlanmagazin.com 2.