Biomassza-Tüzelés

A biomassza energetikai célú hasznosításának egyik formája a tüzelés.

A biomassza fogalma

A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levő szerves anyagok és élőlények összessége. A létrejött szerves anyag mennyisége a zöld növények által a fotoszintézis során a Nap sugárzó energiájából átalakított és megkötött kémiai energia. A mező- és erdőgazdasági termelés tulajdonképpen a napenergia transzformációja: a Föld felszínére érkező napenergiát a növényi klorofil kémiai energiává alakítja át. A biomassza tehát transzformált napenergia. A jelenlegi energiaforrásaink (szén, kőolaj, földgáz) is az évmilliókkal ezelőtt földre érkezett napenergia biológiailag megkötött és tárolt alakja.

A biomassza fogalom alatt

  • a szárazföldön és vízben található, összes élő és nemrég elhalt szervezetek (mikroorganizmusok, növények, állatok) tömegét,
  • a mikrobiológiai iparok termékeit,
  • a transzformáció után (ember, állat, feldolgozó iparok) keletkező valamennyi biológiai eredetű terméket, hulladékot kell érteni.

(Maga az ember is biológiai tömeg, azaz biomassza, de nem tartozik bele a biomassza rendszerezésbe – az ember által termelt melléktermék azonban már igen.)

Biomassza-fűtőanyagok felhasználása

 

Sorrend

Tüzelőanyag Fűtési rendszer Tüzelőberendezés

1

Bármilyen mező- és erdőgazdasági melléktermék ill. hulladék Távfűtés Nagyteljesítményű kazán

2

Szalmabála, fahulladék, tűzifa Technológiai hőigény Kazán

3

Faapríték Egyedi, központi és távfűtés Kályha, kandalló, tűzhely, kazán

4

Növényi olaj Egyedi és központi fűtés Olajkályha és kazán

5

[Pellet](/Pellet) Egyedi és központi fűtés Kályha, kandalló, tűzhely, kazán

6

Brikett Egyedi fűtés Kandalló, kályha, tűzhely

 

A biomassza-tüzelés feltételei

A technika fejlődése nagy energiasűrűségű és kényelmesen felhasználható energiahordozók kifejlesztését követelték meg és eredményezték. A biomassza energetikai célra való felhasználására reálisan csak akkor lehet számítani, ha a meglevő energia-felhasználással közel azonos használati körülményeket tudunk vele biztosítani beleértve a költségeit, a kényelmét, a biztonságát, sőt az esztétikai megvalósítását is.

Ennélfogva a biomassza energetikai hasznosításának megítélését nem lehet leegyszerűsíteni csak a műszaki megvalósítás kérdésére, vagy az árra, vagy a kényelemre, hanem ezek együttes mérlegelése szükséges, illetve ezeknek a mérlegelésével a különböző felhasználási területek köre meghatározható. Az értékelés szempontjainak ki kell terjedni a tüzelőanyagra (energiasűrűsége, tárolhatósága, formája, kezelhetősége, összetétele) a tüzelőberendezésre (esztétika, hatásfok, teljesítmény, szabályozhatóság, bonyolultsága, megbízhatóság stb.)

A bio-tüzelőanyagok várható terjedése

A tüzelőanyag felhasználása szempontjából az a lehetőség a legésszerűbb, mely a legkisebb ráfordítással hasznosítható tüzelőanyagként. Ennek figyelmen kívül hagyása oda vezethet, hogy a tüzelőanyag előállítása több energiát igényel, mint annak elégetéséből nyerünk. Ebből következik, hogy az energetikailag legkedvezőbb biomassza-tüzelőanyag a bálás szalma és a tűzifa.

Ezeknek az anyagoknak a tüzelése, az ilyen tüzelőberendezéshez tartozó teljesítmények nagy értéke miatt ez csak nagy központi fűtési rendszereknél vagy távfűtés távfűtésnél oldható meg. Egyedi kisteljesítményű fűtések esetén ezek csak meghatározott körülmények esetén használhatók. Kisebb teljesítmények és folyamatos működtetésű berendezésekhez a faapríték a legésszerűbb, mert mesterséges szárítás nélkül és csupán aprításhoz felhasznált energiával állítható elő.

Legnagyobb energiaigény a pellet és brikett előállításának van, mert az aprítás, szárítás energiaigényét még egy jelentős préselési energiamennyiség még tovább növeli. Hasonló energiaráfordítással préselhetők az olajos magvak is, de azok előzetes szárítására, illetve darabolására nincs szükség, ezért az előállításuk energiafelhasználása kisebb.

A biomassza-tüzelés különböző formái

A biomassza energetikai hasznosításának perspektívájában a legnagyobb lehetőséget a biomassza tüzelésre alapuló távhőellátás jelenti. Az ilyen nagyteljesítményű rendszerek, nevezetesen un. falufűtés, vagy vidéki településeken nagyobb fogyasztók központi fűtései, illetve kisgazdaságokban a majorok hőellátása, kertészetek, állattartó telepek, stb. olcsó és kényelmes hőellátást jelentenek a felhasználónak.

A kisebb teljesítményű fűtési és melegvíz-termelési rendszerek esetén a sorrendet a tüzelőanyag előállításának energiaigénye határozza meg, és ez jelentős tényező lesz a tüzelőanyag árában is. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a fosszilis energiahordozó árak növekedése azt fogja eredményezni, hogy az egyes biomassza alapanyagok közötti árkülönbségek változni fognak és a tűzifa relatív egyre olcsóbb lesz a préselt energiahordozókhoz képest.

Forrás: Független Ökológiai Központ