Akadálymentes

Akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

A közbeszédben leggyakrabban a mozgássérültek szempontjából beszélünk akadályokról és akadálymentesítésről, de az más fogyatékkal élőkre (például látás- és hallássérültekre) is kiterjedhet.

Komplex akadálymentesítés

Ha sikerül megtalálni a valamennyi fogyatékos csoport igényeinek leginkább megfelelő megoldást, akkor a felhasználók szempontjából komplex akadálymentesítésről beszélünk. (Az akadálymentesítés lehet komplex a szolgáltatások szempontjából is: ilyenkor például egy közintézmény valamennyi szolgáltatása hozzáférhető mindenki számára.)

Vakvezető sávok a Veszprémi Földhivatalban – fotó: Futurista

Részleges akadálymentesítés

Ha a meglévő építmény, építményrész utólagos akadálymentesítése kisebb területre, építményrészre terjed ki, mint az az építmény rendeltetése alapján elvárható, ideális volna, illetve az építmény egyes részletei nem felelnek meg az akadálymentesség méreteknek, szabályoknak, azonban az építményben lévő közszolgáltatások így is hozzáférhetők mindenki számára.

Akadálymentes lakóingatlan

Az akadálymentesítést számos jogszabály határozza meg. A hétköznapokban azonban a mozgássérültek esetében a következő kritériumok teljesülése esetén beszélhetünk akadálymentes lakóingatlanról:

  • lépcső használata nélkül lehet bejutni az utcáról;
  • az ajtók szabad belső méretei (vagy az ajtónyílás) legalább hetven centiméteres mindenhol: bejárati ajtó, szobák, konyha, vécé, fürdő, kamra, közlekedők;
  • lehetőség szerint zuhanyzó van (nem kabin!) a fürdőben – de ez inkább csak segítség, anélkül is használható általában az ingatlan az önellátó, de segédeszközt használó ügyfélcsoportok számára;
  • lehetőség szerint nincsenek küszöbök vagy süllyesztettek.

Forrás: MEREK és OTÉK